Democracy Crisis in Eastern Europe – The Hungary Case Event in Helsinki, Finland.

Miért bomlik a demokrácia? A magyar helyzet igazolja számunkra, milyen fontos az alulról szerveződő civil aktivitás

A Finn Settlement Szövetség és a Nemzetközi Settlement Szövetség szemináriumán elemezték a civil társadalom fontosságát a demokrácia és a működő jogállamiság szempontjából.

A settlement tevékenység kiterjed az egész világra, így Magyarországra is. Amikor Pentti Lemmetyinen, a Finn Settlement Szövetség és a Nemzetközi Settlement Szövetség elnöke értesült magyar kollégáinak az egyre sötétedő romló helyzet miatti aggodalmairól, sürgősen reagálnia kellett.

Szemináriumot rendeztek, amelyen azokra a kérdésekre igyekeztek válaszokat találni, hogy Magyarország miért került ebbe a helyzetbe: a hatalom koncertráltan a jobboldali populista Fideszé, a média az Orbán Viktor miniszterelnökhöz közeli körök kezében van, a kormányt kritizálók pedig fekete listákra kerülnek.

Az arrogancia visszaüt

Az imént megtartott önkormányzati választás, amelyen az ellenzék győzött a legnagyobb városokban, kis reménysugarat jelent. Miklóssy Katalin, a Helsinki Egyetem politika-történeti docense szerint a választás igazolta az alulról szerveződő civil aktivitás fontosságát. A civil mozgalmak aktivitása nélkül a sokféle pártból álló ellenzék nem lett volna képes szerveződni.

Az utolsó cseppet a pohárban azok a botrányok jelenthették, amelyekbe a keresztény értékeket hangsúlyozó vezető párt képviselői keveredtek az utóbbi időkben a médiában. A népnek elege lett.

“A hatalom koncentrálásának van egy határa. Remélem, ez egy új kezdet Magyarországon. A politikai döntéshozatalt 2.0 verzióra kell frissíteni. Lehet másképpen is politizálni, a civil társadalomból irányítva.”

Lényeges kérdés, hogyan lehet a demokráciát ennyire rövid idő alatt lerombolni. Magyarországon kilenc évvel ezelőtt kezdtek rossz irányba menni a dolgok, és ugyanez a folyamat számos más európai országban is észrevehető, pl. Lengyelországban, Romániában és Csehországban.

“A magyarországi helyezet olyan, mint egy önkényuralmi vezér kézikönyvében.”

Magyarországon a bíróságokat és a médiát a vezető párt uralja. Ha a hatalom az igazságszolgáltatásig terjed, gyakorlatilag lehetetlen jogorvoslathoz jutni a tapasztalt igazságtalanságokkal szemben. Az iskolákban diktatórikus módszerekkel határozzák meg, melyek az engedélyezett tankönyvek. A tudományt is korlátozzák, és a “gyanus tudósokról” hosszú fekete listákat készítettek.

Erős volt-e valaha is a demokrácia, ha ez történhetett? Miklóssy szerint Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz 2004-ben túl gyors volt és anélkül történt, hogy igazából tudatosították volna, mit jelent a demokrácia. A nyugat hatékonyságot követelt, Magyarország a kivülről megadott követelmények szerint cselekedett.

“Mindenki létrehozhatná a saját demokráciamodelljét? Én úgy látom, hogy az EU modelljei közvetlenül nem illeszkednek az országok hagyományaihoz.”

Például Magyarország és Lengyelország Miklóssy szerint nagyon kozmetikus módon voltak az EU mintadiákjai, mivel gazdaságuk jó állapotban van.

Kivülről nehéz megváltoztatni a helyzetet, de most, az EU költségvetési tárgyalásai előtt lehetőség nyílik erre.

A civil szervezetek nehéz helyzete

Magyarországon rendkivül fontos a civil szervezetek működése, de munkájukat különféle módokon megnehezítették. Móra Veronika a magyar Ökotárs környezetvédelmi szervezettől a saját bőrén érezhette ezt.  A civil szervezeteket szennykampányokkal támadják, és a kritikus szervezetek nem kapnak anyagi forrásokat.

Különösen a külföldi támogatásokkal működő szervezeteket zaklatják ellenőrzésekkel és számos jogi perrel. Amennyiben egy szervezet 24 000 eurónál több támogatást kap egy évben, “külföldi finanszírozású szervezet”-ként kell bejegyeztetnie magát, és ezt az elnevezést köteles használni pl. a saját honlapján és kiadványain.

Móra szerint ez a követelmény nem cask felesleges, hanem önkényes és káros is. Szerinte Magyarországnak égető szüksége van a civil szervezetekre ahhoz, hogy hallani lehessen az állampolgárok hangját.

Tükörbe nézés

A szemináriumon rendezett panelbeszélgetés során Iiris Asunmaa, az Eurooppanuoret elnöke úgy vélte, aligha látta valaki előre a magyar helyzet fejleményeit. A sok hangú civil társadalommal való szakítás fokozatosan történt. Napjainkban rendkívüli mértékű aktivitás szükséges a civilek részéről, hogy alternatívákat találjanak a propagandával szemben.

Frank Johansson, a finn Amnesty főtitkára nem túl optimista azt illetően, hogy a friss választási eredmény mihez vezet a magyar országos politikában.

“Mégis csak önkormányzati választásról van szó.”

Johansson szerint a változáshoz minden eszközre szükség van, politikaira és politikán kivülire egyaránt. Különböző szakmai csoportok cseréjét javasolja. Például finn tanárok látogathatnának Magyarországra helyi kollegáikkal beszélgetni.

Jouni Ovaska, az Európai Finnország társaság elnöke azt mondja, hogy az EU azzal segítheti a demokráciátl, hogy teret ad a kritikus hangoknak. Szerinte Finnország már kockázatot vállalt azzal, hogy aktív játékos let, és ezzel felhívta magára a figyelmet.

Annastiina Kallius kutató a Finn-Magyar Társaságból azt mondja, hogy sok olyan beszélgetést folytatnak négy fal között, amelyek nem kerülnek nyilvánosságra. A magyar nappalikban és vacsoraasztalok mellett hangzanak el a vélemények és válnak indulatossá a helyzetek.

“Az emberek elfordulnak a politikától. Nehéz megtudni, mi történik, mivel a vita a magánszférában zajlik.”

Kallius szerint az EU-n belül vannak feszültségek, amelyek Magyarországon éleződnek ki. Szerinte ilyen helyzet nem alakulhat ki Finnországban, mert a magyar helyzet nagyon kivételes. De vajon Magyarország mégis valami olyasmit szimbolizál, amitől mi magunk félünk, de amit nem tudunk megnevezni?

Fontos az a nyelv is, amivel megalkotjuk a valóságot. Amikor menedékkérő emberekről beszélünk, teher vagy felelősség megosztásáról beszélünk? A beszéd lassanként normalizálódik, és az értékes nyelv a szociális media nyelvévé változik.

Kallius azt mondja, hogy véget kell vetni kelet és nyugat szembeállításának.

“Be kell látni, hogy az Orbán-kormány számos nyugati tényezőtől függ.”

Merni kell a tükörbe is nézni. Ki határozhatja meg, mit jelent Európa?

“Készeknek kell lennünk elmondani azt a történetet, amely nem tünteti fel jó színben Finnországot és Nyugat-Európát. Mik azok a szerkezetek, amelyekre Orbán hivatkozik szavazatszerzési célból? Ennek a képnek a megnézése a legnehezebb.”

Miklóssy Katalin szerint első pillantásra nem található közös nevező, amely alapján meg lehetne határozni a vezető magyar part támogatóit; minden jövedelmi és iskolázottsági osztályban vannak támogatói.

“Az a kérdés, hogy ki húz hasznot a helyzetből”.

Please follow the link to read this article in Finnish language